2015. május 26., kedd

Pár percnyi csönd hasznosan

A kisgyermekes szülők szeretik a csendet. Nagyon! Ezt tapasztalatból tudom. Mégis mit tegyünk a gyerekekkel, amikor a végtelen zsibongásból szeretnénk egy kicsit kiszállni? A szekrénybe vagy az ágyneműtartóba mégsem zárhatjuk őket! A különféle helyekre történő bezárásnál csak egy fokkal jobb megoldás, hogy leültetjük őket a televízió vagy a számítógép elé. Néhány mesébe belekukkantva bizton állíthatom, nem szolgálják a gyermekek fejlődését, sőt… Természetesen, vannak olyan gyerekeknek szánt, mesekeretbe illesztett történetek is, amelyek segítségével, értelmi szintjüknek megfelelően ismerhetik meg például katolikus hitünk legfontosabb tanításait. Webáruházunkban több ilyen film is található. >>>

Mivel szerezzünk akkor mégis egy kis nyugalmat magunknak? Hogyan teremtsünk időt arra, hogy elintézzünk egy-egy telefont (a gyermek állandó kérdései nélkül) vagy átbeszéljük házastársunkkal a napi eseményeket, a gondokat, a terveket? A pár nyugodt pillanat eléréséhez egy viszonylag régi módszerhez folyamodhatunk, amihez csak egy rajzokkal teli füzet és néhány színes ceruza szükséges. Igen, a kifestőkönyvről van szó!

Természetesen, a kicsinek itt is lesznek kérdései, de sokkal kevesebb, mintha semmivel sem kötné le magát. Ügyeljünk arra, hogy a ceruzák hegyesek legyenek, mivel ezek faragása is kibillentheti a szülőket a társalgás menetéből. A gyermek részéről fontos kérdés, hogy a kép egyes részletei milyen színűek legyenek. Ez valóban gondot okozhat és gondolkodásra késztetheti a szülőt is, de erre is van megoldás! Olyan kifestőkönyvre van szükség, amelyben megtalálható a kiszínezésre váró ábra színes megfelelője is. Ebben az esetben a gyermek kérdésére akár ez is válaszolhatjuk: – Nézd meg kérlek, milyen a színe az eredeti rajzon!

A pár perces, nyugodt beszélgetés végén, amikor már a gyermek színes ceruzái alatt is életre kel a rajz, mi is odaülhetünk mellé és segíthetünk neki a színezésben. Apropó. Tudta, hogy kifejezetten felnőttek részére is készülnek kifestőkönyvek? Talán azért, mert örök gyerekek vagyunk, még felnőttként is? A lényeg, színezni jó gyermeknek és felnőttnek egyaránt! 

Teklits Tamás

•     •     •

Bővebb információt a kiadványok címére kattintva kaphat:

2015. május 20., szerda

Jézus tárta rám az ablakot

Az erdőben hideg, sárga köd szitált. Leültem egy mohos kőre, bekaptam a tablettát, és kiittam a pálinkát az utolsó cseppig. Égette a torkom, nem kaptam levegőt. Arra gondoltam, pár perc múlva mindennek vége. Már régen nem hittem a túlvilágban, de most a halál küszöbén egyszerre belém hasított a felismerés: Lelkem mélyén mindig is hittem, csak nem akartam tudni Istenről!
 
Mert le kellett volna mondanom a tiltott örömökről, a hazudozásról, meg kellett volna vallanom a bűnömet. (…) Elkárhozom! Fölálltam, bementem a sűrűbe, ne találjanak rám. A lábamat szederindák gáncsolták, a vadrózsa ága tíz körömmel próbált visszatartani. Ekkor botlottam meg a te imádban, fiam. Elestem, beletenyereltem a csipkebokorba. A tüskék megsebezték a fejem, egy hosszabb tövis a tenyerembe fúródott, mint a szeg. A te hangodat hallottam: „Szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették…” Vérző tenyeremre néztem, és mintha Krisztus vérző tenyerét láttam volna. Fejét tövisek sebzik, mint az én fejemet most a vadrózsa. Akkor döbbentem rá, mit vállalt értem Ő. „És bocsásd meg a mi vétkeinket… ” lüktettek a fülemben, a szívemben a te szavaid, fiam. Már nem magamat sajnáltam, hanem Őt, (…) hogy értem hiába halt meg. Távolról hallottam szavaidat…
– De apám, hogy hallottad akkor, ott az én imámat, amit én csak most mondtam el? – fakadt ki a professzor?
– Az örökkévalóságban nincs tegnap és nincs holnap. Istennek ezer év annyi, mint egy pillanat. Ahol én vagyok, minden most történik: az is, ami neked húsz éve volt, az is, ami holnap lesz.


Az alábbi történet csak részlet. Szereplője egy professzor, aki nem akar imádkozni, mert úgy gondolja, teljesen felesleges és értelmetlen, mondván, apja húsz éve önkezűleg vetett véget életének, s biztosan elkárhozott. Erre a pap azt feleli, hogy imádkozni sohasem késő, ezért a professzor mégis megpróbálja. Néhány nap múlva amint a templom félhomályában ül, mintha az apját látná… Halkan szóbaelegyednek. Ezt a beszélgetést idéztük fent.

A történet Makk Attila Miért ne lennének ma is csodák? című könyvében olvasható, abban a fejezetben, amely a Hogyan telik az idő a tisztítóhelyen? kérdésre keresi a választ. A szerző 1960-ban nősült, egy vidéki görög katolikus pap lányát vette feleségül, három gyermekük született. Leginkább elbeszéléseket írt, sajtóban azonban csak a rendszerváltás után jelenhetett meg írása. Azóta a Keresztény Életben is publikál.

A könyv címét adó fejezetben a szerző hangsúlyozza, hogy csodák azokkal történnek, akik hisznek is benne, hiszen „Jézus is csak ott tett csodát, ahol megvolt a hit.”
  • Uram, ha akarod, megtisztítasz engem” (Mt 8, 2; Mk 1, 40; Lk 5, 12).
  • A kafarnaumi századoshoz így szól: „Menj, legyen úgy, amint hitted!” (Mt 8, 13)
  • Mikor a vérfolyásban szenvedő asszony megérinti a ruháját, ezt mondja neki Jézus: „Bízzál, leányom, hited meggyógyított.” (Mt 9,22; Mk 5, 28; Lk 8, 48)
  • „Hiszitek-e, hogy tudok tenni valamit értetek?” – kérdezi a két vaktól. (Mt 9,27)

Isten nem vesz erőszakot az ember szabad akaratán. Aki nem akarja tudomásul venni, annak a megmagyarázhatatlan sem csoda – véli Makk Attila, aki megemlíti, hogy Emil Zola írt egy regényt Lourdes-ról, amely szerint ott nem történt csodás gyógyulás. Amikor az író szemére vetették, hogy ez nem igaz, Zola kijelentette: „Ha Isten a szemem előtt tenne csodát, akkor sem hinnék benne.”

Makk Attila könyvében megosztja gondolatait az imádságról és a szenvedésről is. „Isten végtelenül gazdag, mindenből többlete van, nekünk, porszemeknek pedig óriási a hiányunk. Ezért fordulunk hozzá kérésünkkel, ezért imádkozunk. A Mindenható pedig szüntelenül csak ad és ad nekünk. Így vonz minket Istenhez a kérő ima. Ezért nem lenne jó, ha egyszerre mindent megkapnánk. Az Evangélium számos helyen buzdít állhatatos, kitartó imára. Újra és újra nekiveselkedünk, kérünk, könyörgünk valamiért éveken át hasztalan. Ám ez a könyörgés, ez a hiányérzet tartja fönn a kapcsolatot a mennyei Atyával.”

A szerző felsorolja, mi mindentől szenvedhetünk mi, emberek, majd rámutat, hogy „Istent is dicsőítjük, és hálát adunk neki, mikor jól megy a sorunk. Igazán azonban csak akkor szeretjük, ha a szenvedések közepette is hűségesek maradunk hozzá, és tőle várunk segítséget.” Makk Attila úgy gondolja, hogy a világban lévő sok rossz annak a következménye, hogy Isten akaratát fölülírjuk, és a saját akaratunkat rögzítjük.

A szerző külön fejezet szentel társadalom és vallás kapcsolatának, s érvel amellett a véleménye mellett, hogy vallás nélkül nincs társadalom. „Az ember megtapasztalta, amire ő egyedül nem képes, a közösség meg tudja oldani. A közösség karja túlnyúlik az ő képességein. (...) Mihelyt kimondja egy társadalom, hogy az összetartó erkölcsi (isteni) törvények csupán évezredek tapasztalatán alapuló gyakorlati szabályok, megszűnik a közösséget összetartó erő.”

Makk Attila könyvében rácsodálkozik a világ eseményeire. Mindent hittel szemlél, és rámutat arra, hogy hit nélkül nem képes az ember felismerni a nagyobb összefüggéseket. Könyvében hangsúlyozza továbbá azt is, hogy felelősek vagyunk az életünkért és a világunkért. A kánai menyegzőre gondolva írja: „A korsókat nekünk kell megtölteni könnyel, verejtékkel, olykor vérrel is. Ami emberi erőnkből telik, meg kell tennünk a cél érdekében… Csak akkor fordulhatunk az Úrhoz, ha magunk részéről mindent megtettünk.” A könyvet tekinthetjük a keresztény világnézet összefoglalásának is. Végezetül idézzük a szerző egyik versét, amely hitéről tesz tanúságot:

Sötét szobámban vak tükör vagyok.
Jézus tárta rám az ablakot,
Tükröm akár belepheti a por,
és beárad rajta, mint a napfény
a kegyelem. Tükrömben az ragyog.

Halvány, szürke, homályos lesz attól,
ám tündökölhet, mint az ég, de tény:
sosem az én tükrömé a fény!

Csuti-Mátyás Zsófia


Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

2015. május 13., szerda

Életről és elmúlásról gyerekeknek

Minden családban megtörténik, hogy egy családtag távozik az élők sorából. A gyerekek pedig megkérdezik, hogy miért halt meg a szerettük, hol van most, stb., a szülőknek pedig a gyermekek életkorához mérten válaszokat kell adniuk ezekre a kérdésekre. 

A Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa? című könyv a kis Veronika és nagypapája történetén keresztül tanít életről és elmúlásról. Ahogy a természetben lévő állatok és növények is elpusztulnak, úgy az emberek élete is véget ér egyszer. A könyv szülőknek, nagyszülőknek és pedagógusoknak kíván segíteni abban, hogy egyszerűen és világosan beszélgessenek a gyerekekkel az elmúlásról.
 
A rövid történet egy nagypapa és unokája beszélgetéséről szól, akik közösen sétálnak ki a kertbe, hogy egy új ásót kipróbáljanak. Itt szembesül a kislány azzal, hogy a gyönyörű kerti cseresznyefa eltűnt, csak a törzsének egy darabja maradt ott. S ebből a szomorú látványból alakult ki a beszélgetés, amely az elmúlásról, a halálról és a földi élet végéről szól.

„Nagypapa születésnapjára minden évben rózsaszín virágba borult a cseresznyefa, de idén a fa nem volt sehol! Csak egy tömzsi tuskó árválkodott a helyén.
– Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa? – kérdezte Veronika csodálkozva.
– A fa meghalt, mert már nagyon-nagyon öreg volt. Ki kellett vágni –  felelte nagypapa.
– Te is nagyon öreg vagy – súgta Veronika. – Te is meg fogsz halni? (…) Légy szíves, nagypapi, ne halj meg! – kérlelte.”


Több hasonlatot tartalmaz a kis mese, melyek arra tanítanak, hogy a földi lét megszűnésével nem feltétlenül ér véget az élet. A nagypapa elmeséli Veronikának azt is, hogy a csúnya hernyóból egy idő után gyönyörű pillangó lesz.

„Egyszer mindenkinek meg kell halnia, aki megszületett – felelte nagypapa. – Ez bizony szomorú. De a halállal mindig valami új kezdődik. Mint amikor egy hosszú álomból felébredünk. Isten nagyon szeret minket, ezért azt akarja, hogy örökké vele legyünk (…)
– Milyen a mennyország? – kérdezte Veronika.
– Nem tudom pontosan – felelte nagypapa. – Képzeld el, hogy kiscsirke vagy, aki még nem kelt ki a tojásból! Odabent minden homályos. Azután egy napon felreped a tojáshéj, és te kibújsz egy színes és fényes, sosem látott világba.”


A nagypapa az életet a kiscsibéhez és a cseresznyemaghoz hasonlítva is bemutatja kis unokájának.

„– Mások leszünk a mennyben, mint most vagyunk – folytatta a nagypapa – , de azért fel fogjuk ismerni egymást. És abban az új testben sosem érzünk majd fáradtságot vagy fájdalmat. Gondolj csak arra, amikor a kis hernyó bebábozódik! Akkor nem túl szép, de azután...
– … pillangó lesz belőle – fejezte be Veronika.
Gyönyörű lepkének képzelte magát, és karjával csapkodva futni kezdett a kertben.”

•     •     •

„A nagypapa ásni kezdett a vadonatúj ásójával.
– Nézz ide, nagypapi! Egy cseresznyemag! – kiáltotta Veronika.
A cseresznyemag felrepedt, és gyönge kis hajtás kígyózott ki belőle.
– Ez a kis csíra odalenn, a sötét földben indult növekedésnek – mondta a nagypapa. – Ma még apró magocska, de évek múlva virágzó cseresznyefa lehet belőle is, amely csak úgy roskadozik a terméstől. Akarod, hogy visszaültessük?
Veronika tapsolt örömében. Nagypapával óvatosan visszaültették a cseresznyemagot a földbe. Ez kettejük titka lesz. Veronika örült, hogy Isten mindennek új életet tud adni.”


Amikor végül este hat órakor bementek a kertből, az unokatestvérek élénken kérdezgették, hogy mit csináltak a kertben. A kislány boldogan mesélte el, hogy cseresznyefát ültettek. Majd összemosolyogtak a papával, és arra gondoltak, „milyen jó, hogy Isten mindent új életre tud kelteni.” A könyv a hit erejével segít megérteni és feldolgozni a nemcsak a gyerekek számára nehéz témát.

Csuti-Mátyás Zsófia 
•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

2015. május 5., kedd

Mi fán terem?

Radnai Éva Mi fán terem? Találós kérdések növényekről című könyvében 23 versbe és képbe rejtett találós kérdés szerepel. A mini rejtvények a négy évszak jellegzetes növényeinek világába kalauzolják a kíváncsi detektíveket. Starkey Krisztina egész oldalas, részletgazdag, színes képei már a legkisebbek figyelmét is lekötik. A kicsik ízlelgethetik a versek ritmusát, a kisiskolások pedig már maguk is felolvashatnak belőle. A találós kérdések megfejtése a szülők számára is szórakoztató feladat lehet.

Lássuk, a felsoroltak közül melyekről szólnak az alábbi négysorosok?

A gyermekkönyv témái szerteágazók, megtalálhatjuk közöttük a legismertebb virágokat: hóvirág, napraforgó, pipacs

Hó már csak úgy foltokba'
megtört a fagy hatalma.
Csepp kis fejét kidugja,
Szemérmesen lehajtja.

•     •     •

Tányér a feje,
Maggal van tele.
Úgy szól a mese:
Nap a kedvese.

A kert gyümölcseit, zöldségeit is megtanulhatják a versek segítségével a gyerekek: cseresznye, naspolya, ribizli, borsó, répa, retek, dió

A levele? Le vele!
Lényeg a gyökere!
Piros vagy fekete,
Fehér a belseje.

•     •     •

Sok gyerek seregbe,
Fára mász nevetve.
Magjával ne köpj le,
Akaszd a füledre!

•     •     •

Virága pillangó,
Szára kacskaringó,
Zöld tokban a bogyó,
Főzelékbe való.

A manapság rendkívül felkapott medvehagymáról is olvashatunk a kiadványban:

Erdei zöld szőnyeg szúrós illata,
Barna medvének ízletes vacsora.
Megtépáz bizony kirándulók hada,
S leszel te saláták pikáns zamata!

A gyógynövények sem maradnak ki a sorból: csalán, vérehulló fecskefű, fagyöngy, bodza

A zöldet sárga pöttyökben mérem,
Otthonra leltem a járdaszélen.
Száram eltörik, hull a vérem,
Ha szállnak a fecskék, itt a végem.

•     •     •

Megcsíp ez a csúnya gaz,
De megeszi a kacsahad.
Leforrázom, lesz tea,
S reszkessen a reuma!

A hazánkban honos fákról is kérdezi a szerző a gyerekeket: vadgesztenye, platán, akác, fenyő, nyír

Fehér háncsba burkolózik,
Könnyű széllel sugdolózik,
Észak felől hallgatózik,
Susogással titkolózik.

•     •     •

Útszéli erdő, jó tűzifa,
tavaszi szellő jó illata.
Virágra száll méhek hada,
Mézet gyűjt a kaptárába.

•     •     •

Nálad a május gyertyák ünnepe,
Zöld lombod levele óriás tenyere.
Termésed ősszel babának lesz feje,
Van szelíd rokonod, finom kis csemege.

Természetesen a búza sem maradhatott ki a sorból, hiszen a gyerekek már egészen kis korukban megtanulják, hogy a búzából liszt lesz, és abból sütik a kenyeret.

Zöldselyem takaró,
Lágyan hajladozó,
Ért kalászt ringató,
Friss kenyeret adó.

Radnay Éva növényeket bemutató könyvét 3 és 10 éves kor közötti gyerekeknek ajánljuk. A kiadvány játékosan, a magyar nyelv szépségét is kiemelve ismerteti meg a kicsikkel a növényeket, akik ezáltal talán kedvet kapnak ahhoz, hogy élőben is megcsodálják a természetet.

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •
 
Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat: