A Biblia gyermekeknek című
könyv a legtanulságosabb és legszebb ó- és újszövetségi történetekkel ismerteti
meg a gyerekeket. A kiadvány célja, hogy a Biblia sokszor nehéz, de gyönyörű,
egészen különlegesen hömpölygő, képes nyelvét megőrizze, emellett pedig a
fiatal olvasó számára megkönnyítse az olvasást és az értelmezést.
Gyermekkorom hittanórái jutottak
eszembe, amikor a Biblia gyermekeknek című könyvet kézbe vettem. Ma is élénken
él bennem az emlék a különböző bibliai történetekről, amelyekkel a hitoktatónk
ismertetett meg bennünket. Előttem vannak a hittankönyv képei és az a nyugalom
és béke, amely a foglalkozások légkörét jellemezte. Úgy gondolom, e kiadvány
történetei – és gazdag képanyaga – is hasonlóan érdekes időutazást kínálnak és
maradandó élményt nyújtanak majd a gyerekeknek, akik egyedül, de akár
barátaikkal, szüleikkel, nagyszüleikkel együtt is ismerkedhetnek Jézus és az
Egyház történetével, kultúránk alapjával, a Bibliával.
Bábel tornyának története
A rövid, tömör, könnyen
értelmezhető történetek mellett mindig szerepel egy-egy pár soros érdekesség,
név- vagy eredetmagyarázat is az adott fejezetben. A gyerekek olyan
ismeretekkel bővíthetik tudásukat, amelyek akár egy-egy iskolai gyűjtőmunka
során hasznukra válhatnak. Bábel tornyánál az Isten
kapuja kifejezés nyer értelmet: „A bibliai Sineár
Bábellel, Babilónia fővárosával azonos. Úgy tűnik, a város eredeti neve Bab-Ili
volt, melynek jelentése: Isten kapuja, de a Biblia írói szándékosan
döntöttek a héber Balal, azaz összezavarodás mellett.”
Történet: Bábel alapítása
„Noé
leszármazottai látták, hogy Sineár földje nagyon szép, és itt megépíthetik
otthonaikat, ahol örökké élhetnek. Így szóltak egymáshoz:
– Gyertek,
csináljunk téglát!
A
tégla építőanyagként szolgált, a szurok pedig kötőanyagként. Aztán így szóltak:
– Rajta!
Építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az égig ér: szerezzünk
nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön! (Ter 11,4)”
Kicsit lejjebb, néhány
bekezdéssel később az ismert módon végződik a történet: „Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet az
emberek építettek, és azt mondta:
– Lám,
egy népet alkotnak, és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete
tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a
megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le, és zavarjuk össze nyelvüket,
hogy senki ne értse a másik nyelvét! (Ter 11,6-7)
És
Isten leszállt a földre, és összezavarta az emberek nyelvét, és ők többé nem
értették egymás szavát, és abbahagyták a város és a torony építését, melyet
Bábelnek hívtak, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét. Onnan
szélesztette szét az Úr az emberiséget az egész földön.”
Az alapvető ismeretek
elsajátítása mellett számos különlegességgel találkozik az olvasó, legyen szó:
biológiáról:
- a vadszamár rövid jellemzése
földrajzról:
- térképek városokkal, folyókkal,
- a kivonulás útvonalai
néprajzról:
- a kerék története,
- a nomádok sátrainak bemutatása,
- az izraelita naptár
történelemről:
- Jákob fizetsége – Felső-Mezopotámia törvényei,
- Hammurapi kőtáblái,
- pénz a bibliai időkben,
- az egyiptomiak söre,
- a hosszúság mértékei az Újtestamentumban,
- a torinói lepel,
- a keresztény elnevezés,
- a római aréna
Gyermekként
mindig érdekelt, hogy milyen ízű lehet a manna, sőt egyáltalán mi lehet ez a
különleges, csodás eledel. Ez a könyv erre a kérdésre is választ ad. Manna a Sínai-hegyen:
„A Sínai sivatagban növő tamarindusfa édes nedvet áraszt ki a bíbortetű
gosipariának nevezett fajtájának hatására. Ez a nedv, mai nevén sínai-hegyi
manna, gyógyító hatású, és a beduinok alkalmanként egy bizonyos étel
elkészítéséhez használják.”
A leginkább általános iskolások
számára ajánlott Biblia különlegessége számomra az, hogy a bibliai történetek
mellett az adott kor legfontosabb történelmi személyiségeivel, eseményeivel is
megismerteti a gyerekeket – hittani és történelmi ismeretek tárháza. S így
talán még könnyebb megérteni mi, miért és hogyan történt egykor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése