Elsősorban gyerekeknek, de nemcsak nekik szólnak a Tiszták, hősök, szentek sorozat
kötetei, amelyekből immár napvilágot látott a 7. és a 8. rész is. A
könyvek idő közben arculatot is váltottak, mivel az utóbbi két kötetet
már Sváb József illusztrációi színesítik. A sorozattal már találkozó
olvasók tudják, hogy minden kötet – kivéve a Szent Márton történetét
bemutatót – öt szent életét ismerteti meg a gyerekekkel.
Minden
szent más-más utat jár be. Valaki a betegek ápolásában, valaki
kolostorok alapításában, valaki a böjtölésben, mások pedig a szegények
megsegítésében vagy életük feláldozásával érdemlik ki, hogy szentként
tiszteljük őket. Közös bennük, hogy mindannyian teljes odaadással és
feltétel nélkül szolgálják Istent. A 7. kötet Szent Cecília, Szent
Miklós, Páduai Szent Antal, Avilai Nagy Szent Teréz és Limai Szent Róza
történetével foglalkozik. A könyvből kiderül, hogy kitől ered a december
6-i ajándékozás hagyománya, ki alapította a legtöbb női és
férfikolostort, és az is, hogy ki az, aki férjét és sógorát is a
katolikus hitre térítette.
Tudod-e,
hogy kik Szent Péter utódai, és mi a feladatuk a Katolikus Egyházban?
Hallottad-e már azt a szót, hogy zsinat, nuncius, egyháztanító vagy
pápai jelmondat? – érdeklődhetnénk a gyerekektől mi, felnőttek, de
akár ők is intézhetnének hozzánk hasonló kérdéseket. Mit is válaszoljunk
nekik, hogy kielégítsük információéhségüket? Ebben segít a sorozat 8.
kötete.
„Szent
Péter utódai a pápák. A pápa a Vatikánban él, amely egy miniállam
Olaszországban. Ő a Katolikus Egyház feje és Róma püspöke. Hatalma és
ítélete megkérdőjelezhetetlen. Legfőbb feladata a világon élő
katolikusok szolgálata, ezért is hívják őt úgy, hogy az „Egyház
szolgáinak szolgája”. A pápai cím betöltéséről a konklávé dönt, amely a
bíborosokból áll. A Szentlélek segítségével ők választják meg maguk
közül Szent Péter következő utódát. A Szentatyára saját testőrsége, a
díszes ruhába öltözött Svájci Gárda vigyáz.”
S
hogy miért éppen a pápák élettörténetét kínáljuk a legfiatalabb
olvasóknak? Azért, mert közeleg az Isteni Irgalmasság vasárnapja,
április 27-e, amikor is az Egyház nagy ünnepre készül: Boldog II. János
Pál és XXIII. János pápák szentté avatására. A Tiszták, hősök, szentek
sorozat 8. kötetében az ő élettörténetük mellett Nagy Szent Gergellyel,
Nagy Szent Leóval és Szent X. Piusszal is megismerkedhetnek kicsik és
nagyok egyaránt. A könyvszerdában ezúttal a két „legfiatalabb”, április
27-én szentté avatásra váró pápák életébe olvashat bele. Elsőként XXIII.
János pápa életéről olvashat el részleteket:
„Angelo
Giuseppe Roncalli néven született 1881-ben, Olaszországban, egy
tízgyermekes parasztcsalád harmadik gyermekeként. Papi tanulmányait
Bergamóban kezdte, majd Rómában tanult tovább, ahol teológiai doktor
lett.
1904-ben
szentelték pappá. Lelkesen végezte lelkipásztori teendőit, és sokat
foglalkozott a szemináriumban tanuló fiatalokkal. Pár évvel később a
Lateráni Egyetemen is tanított. Az első világháború idején
kórházlelkésznek nevezték ki, és a betegek lelki gondozásával bízták
meg. A háború után a harcmezőkről visszatérő kispapok lelki vezetője
lett…
Bár
csak rövid ideig, mindössze öt évig volt Péter apostol utóda, nevét
mégis megjegyezte az utókor. Ő hívta össze és nyitotta meg a II.
Vatikáni Zsinatot 1962-ben a római Szent Péter-bazilikában. A zsinat,
vagyis egyházi gyűlés három éven át tartott. Körülbelül 2500 püspök vett
részt rajta, hogy döntsenek az Egyházat érintő fontos kérdésekről és új
rendelkezéseket hozzanak.
XXIII.
János pápa a zsinat egyik céljául tűzte ki az Egyház belső életének
megújítását. Megújították a szerzetesi életet és a papképzést. Fontosnak
tartották az elszakadt keresztény testvérek visszahívását az Egyházba,
az ökumenizmust és az Egyház más vallásúakkal való kapcsolatának
rendezését is. A modern világgal folytatott jó párbeszéd miatt a
hírközlő eszközök használatáról is rendelkeztek. XXIII. János volt az
első Szentatya, aki kamerát engedett be a pápai lakosztályba.”
• • •
Minden idők legnépszerűbb pápája minden bizonnyal II. János Pál volt. Az ő élettörténetéből is szemezgethet:
„Karol
Józef Wojtyła néven született 1920-ban a lengyelországi Wadowicé-ben.
Hívő katolikus családból származott. Édesapja, Karol Józef Wojtyła
katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, édesanyja, Emilia
Kaczorowska pedig tanítónő. A kis Karol korán, kilencéves korában
elveszítette édesanyját, majd 1932-ben meghalt a bátyja, Edmund.
Huszonegy éves volt, amikor édesapját is elveszítette.
Fiatal
korában színjátszó iskolába járt, szabadidejében pedig szívesen síelt,
kajakozott, úszott, focizott és túrázott. 1938-ban beiratkozott a
krakkói Jagelló Egyetemre. Tanulmányait a háború miatt egy időre meg
kellett szakítania, majd egy kőfejtőben és egy vegyi gyárban is
dolgozott.
1946-ban szentelték pappá Krakkóban, nem sokkal később pedig Rómába küldték tanulni…
Pio
atya megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz »a legmagasabb tisztség
az Egyházban«, ami így is történt. I. János Pál halála után, 1978-ban
ugyanis őt választották pápává. Elődje iránti tiszteletből a II. János
Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter-bazilika előtti téren
mutatta be székfoglaló szentmiséjét. II. János Pál pápa Szent Péter
263. utóda lett. Ő volt a harmadik leghosszabb ideig, 27 évig hivatalban
lévő pápa. Jelmondata a következő volt: Totus tuus, ami azt jelenti:
»Egészen a tiéd.« Ez Máriának való odaadottságára utal.”
Akik
komolyabban érdeklődnek a szentté avatás témája iránt, a fent említett
életrajzokon kívül utánajárhatnak az eljárás pontos menetének, s akár
erről is beszélgethetnek közösen a gyerekkel, unokákkal.
Csuti-Mátyás Zsófia
• • •
Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése