2013. október 25., péntek

Mágia és hit

Talán mert keveset tudunk róluk, napjainkban kedvelt téma az asztrológia, a spiritizmus, az okkult jelenségek és egyéb ezoterikus praktikák vizsgálata. Korábbi könyvszerdákban már több, a témát kutató könyvet bemutattunk, s a lista talán Kovács Gábor könyvével válik teljessé.

Kovács Gábor katolikus pap könyvében sorra veszi az okkultizmus különböző formáit. Összehasonlítva a valódi hitet és a mágiát nyomatékosítja: „Jézus nem volt varázsló, gyógyító hatalma nem mágián alapult, a hívő imája sem varázslat, a kegytárgyak és ereklyék hívő használata sem. A mágiában viszont valami más van, bármilyen külső hasonlóság legyen is a hit és a mágia között, belső tartalmuk egészen más. A hívő talán nem tudja szabatosan megfogalmazni a különbséget, de világosan érzi. Ebben különbözik a racionalistától, aki mindent mágiának minősít, ami nem esik a fizikai szükségszerűség határain belülre. A racionalista számára babona vagy hit egyre megy. A keresztény számára a hit élet, a mágia bűn.”

A szerző életben megtörtént példákon keresztül mutatja be, hogy létezik működő mágia, s minden mágikus cselekmény manipulatív szándékú megnyílás valamilyen vallási érték előtt. Isten és a szent angyalok viszont nem manipulálhatók. Előfordul, hogy a Gonosz „jó fiú”-nak akar látszani, így például meggyógyít egy súlyos testi betegséget, annak cserébe, hogy megszerezze hatalmát az illető lelke fölött.

A jövendőmondást illetően a könyv szerzője arra figyelmeztet, hogy a jövendőmondó akkor is a hazugság atyjának, a sátánnak szolgája, ha egyszerűen csal és hazudik. Ha viszont ismeri rólam az igazságot, amit természetes úton nem ismerhet, „akkor szorosabban vagy lazábban, burkoltan vagy kifejezetten, kapcsolatban áll a Sötétség Fejedelmével, tőle kap információt. A működő mágia a sátán és a bukott angyalok – démonok – műve.”

Kovács Gábor mágikus technikának tartja a ma oly divatos agykontrollt is, amely Silva-módszerként is ismeretes. A módszer lényege, hogy a félálomhoz közel álló, kreatív-intuitív állapotba kívánja helyezni az agyat, miközben a tudatosságot megőrizve mégis irányítani kívánja az agytevékenységet. Silva úgy gondolja, hogy „az ellazuláskor fellépő alfa-állapot során az emberi elme kreatívabb, és arra alapozza módszerét, hogy ezt az elváltozott tudatállapotot meg kell tanulnunk bármikor előidézni és használni.”

Az elváltozott tudatállapot veszélyes, hangsúlyozza Kovács Gábor, hiszen nem agyunk teljesítőképességét fokozza, hanem védtelenné tesz bennünket a szellemi támadásokkal szemben. A könyv szerzője idéz Péter első leveléből: „Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el” (5,8). Kovács Gábor figyelmeztet: „Minden módszer rossz, legyen bármilyen ékes homlokzata, ha ajtót-ablakot kinyit az ártó szellemi hatalmak előtt. Az agykontrollban sötét szellemi hatalmak működnek. Sokan számolnak be arról, hogy az agykontroll után félelmet keltő jelenlétet éreznek szobájukban. ”

A szerző könyvében a New Age-ről is ír, erről a témáról már egy korábbi könyvszerdában olvashattak. A zenről azt állítja a szerző, hogy az démoni utánzata a keresztény misztikának. „A zen ugyanis lényegénél fogva elhomályosítja Isten személyességét, s helyébe egy monista hagyomány elmosódott valóságélményét teszi. A hamis istenkép pedig démoni, mint 1Kor 10,20 mondja: »Amit a pogányok áldoznak, azt a démonoknak áldozzák és nem Istennek.« Lássunk tehát tisztán, és ne keverjük össze a lelkek megkülönböztetését a természetes emberi értékekről alkotott véleménnyel.”

Kovács Gábor részletesen foglalkozik az angyalok és a démonok szerepével, s így egyáltalán nem bagatellizálja el a Gonosz erejét. Tényként állapítja meg, hogy az ördög létezik és állandóan ott ólálkodik körülöttünk: „... perverz, de magasrendű intelligencia, kutatja, hogyan árthat nekünk, Isten elleni vad gyűlöletében. A figyelmeztető táblákat ki kell tenni. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy féljünk. Éppen azért nem kell félnünk, mert tudjuk, honnan fenyeget a veszély. Részemről semmiféle félelmet nem érzek, amikor az Ellenség szándékait leleplezni törekszem. Jézus Krisztus, amikor meghalt a kereszten és dicsőségben föltámadt, legyőzte a sátánt... Ha Jézus neve van szívünkben és ajkunkon, mi a győztes oldalon állunk.” A szerző idéz Lukács evangéliumából: „Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, és semmi sem fog ártani nektek” (10,19). Éppen ezért, „Nincs okunk rettegni a Gonosztól. Taposunk rajta!”

Avilai Szent Teréz folytonosan tiltakozik az ellen, hogy imádság közben mi magunk próbáljuk meg leállítani a gondolkodást, vagyis önmagunkat próbáljuk a belénk öntött szemlélődés állapotába helyezni. Az értelem működését egyedül Istennek van joga felfüggeszteni, ha mi magunk tesszük, veszélyes útra lépünk – vallja Szent Teréz. „Gyakran megtörténik, hogy a lélek bizonyos fajta nyugalmi imába merül, amely valami lelki álomhoz hasonlít, s annyira elbódítja a lelket, hogy, ha az illető nem tudja, mi ilyenkor a tennivaló, igen sok időt veszít, kimeríti testi erejét... Mindazt gyanúsnak kell tartanunk, ami annyira rabul ejt bennünket, hogy az értelmünk is elhomályosodik tőle” – idézi Avilai Szent Terézt a szerző, majd hangsúlyozza: „Aki mesterségesen akarja elváltoztatni tudatállapotát, hogy magasabb rendű imaélményhez jusson, az a mágia útjára lép.”

Kovács Gábor könyve segít a tisztánlátásban, s akit esetleg a titokzatosság eddig vonzott, bizonyára sok kérdésére választ kap belőle.

Összeállította: Csuti-Mátyás Zsófia


Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése