2013. április 3., szerda

Ketten - hármasban

Sokakat érintő, örökké aktuális témával foglalkozik Gyökössy Endre kötete: a házassággal, a családi élettel, melynek kereteiben férfi és nő „életük együttes, szép kalandját élheti meg”. Ahhoz, hogy ez így legyen, a házasságot „mint élő test”-et tekintve ismerteti a korszakait (fogantatását, növekedését, gyermek-, serdülő-, felnőtt- és öregkorát, halálát), a válságát előidéző „betegségeit” a férfi-nő szerepét, helyét is meghatározva, továbbá egészséges működésének feltételeit leírva.

Gyökössy Endre Ketten–hármasban című könyve egyszerű, világos és sok mindent helyretesz. Bemutatja, hogy milyen hibákat követ vagy követhet el az ember a legbensőségesebb társas kapcsolatában, a házasságban. A kiadvány olvasása közben felfedezhetjük a saját életünkben lévő problémák forrását, melyekre a szerző megadja a válaszokat. Friss kapcsolatban lévő párok és megfáradt házasok egyaránt haszonnal forgathatják ezt a lelki kalauzt, és talán még azok számára is rejteget megfontolandó gondolatokat, akik úgy érzik, hogy tökéletes és harmonikus kapcsolatban élnek.
A szerző szerint a jól működő házasság négy alappillérre épül, ezek pedig a következők:
  • Szeretlek, mert enyém vagy. (szexus)
  • Szeretlek, mert ilyen vagy. (erósz)
  • Szeretlek, mert társam vagy. (fília)
  • Szeretlek, mert szeretlek. (agapé)

Ha valamelyik hiányzik vagy meggyengül, baj lehet a házassággal. A szerző a könyvben meghatározza az alappilléreket, és gyakorlati példákon keresztül vizsgálja meg egy-egy életkor sajátosságait, a lehetséges problémákat, konfliktusforrásokat és azok kezelési lehetőségeit.

Röviden a következőképpen definiálja a négy alapfogalmat: A szexus az egészséges testi szerelem, az erósz a testi szerelem lelkibb oldala, míg a fília inkább a baráti, a szociális szeretetet jelenti. Végül e három szeretetet az agapé teszi teljessé és fogja egybe.

Vannak olyan házaspárok, akik az isteni Gondviselésre bízzák magukat: „Sosem akartuk egymást legyőzni. Még meggyőzni is ritkán. Hagytuk, hadd győzzön le bennünket a Gazdánk. Egy kicsit szerettünk volna mindig rá hasonlítani, ezért egyre inkább hasonlítunk egymásra.”

„Nem mindig értem, mégis szeretem. Ha más is, ha sok mindenhez másképpen viszonyul is, sőt másképpen cselekszik is, mint én, akkor is. Ez az a mégis-szeretet, amelyik nem tud elaludni haraggal.” (Ef 4,26)

Konfliktuskezelésről, tisztánlátásról, mérlegelésről és választásról tanít a következő példa: A férj bevallotta feleségének, hogy öt évig viszonya volt egy másik nővel. A feleség később így gondolkodott a hallottakról: „Öt évig éltem egy rejtett hazugsággal körülvéve. Miért ne tudnék most egy megbánt és leleplezett hazugság tudatával élni – megbocsátva azt. Hiszen én is Isten bocsánatából élek szüntelen. Csak kettő között választhatok: vagy a férjemet küldöm el, vagy csalásai emlékét dobom ki az ablakon. Én inkább az utóbbit teszem.”

A hűség és biztonságérzet a házasság egyik éltető vitaminja – vélekedik a szerző. „A hűség nemcsak ennyi: nem csalom meg a házastársamat szexuálisan. Ez önmagában képmutató önelégültséghez vezethet, amely alig elviselhetőbb a hűtlenkedésnél. Mert van »hideg házasságtörés« is. Meg lehet csalni a másikat munkával, konyhával, szomszédolással, külön szórakozásokkal, könyvbe vagy a gyerekhez való meneküléssel, újságba bújással, sporttal, álmodozással, szeretetpótlékokkal, testünk ellopásával” – sorolja fel Gyökössy, majd azzal folytatja gondolatmenetét, hogy a valóságos hűség biztonságérzetet ad a partnernek, aki ilyen körülmények között lelkileg-szellemileg és emberségében egyaránt zavartalanul fejlődhet. Fontos a becsületesség és az átlátszóság – írja a szerző –, ami számára azt takarja, hogy a házas felek nem tesznek és mondanak olyat, amit a házastárs jelenlétében nem mondanának vagy tennének.

Gyökössy Endre házassággal kapcsolatos gondolataiból szemezgetve a derű és humor kifejezésekkel is találkozhatunk. „Ha a rosszkedv az ördög széruma, akkor a derű az Isten vitaminja. Az Ige szavaival: a Lélek gyümölcse.” (Gal 5,22) Ezzel kapcsolatban egy férj így vélekedik: »Hivatali bosszúságomat és rosszkedvemet mindig kint hagyom a lábtörlőn, azzal a porral, sárral együtt, amit leverek a lábamról. Én szegény ember vagyok, nem tudok mást hazavinni, mint a jókedvemet.«

A derű ikertestvére a humor – folytatja gondolatait a szerző. „A humor azt jelenti, mégis mosolygok. Aki ezt cselekszi, nem válik sem önmaga, sem az események rabjává. A humor belső távolságban tart önmagunkkal és az eseményekkel szemben. A távolság pedig helyesebben mutatja az arányokat.

A társadalom „leglelke” a család – írja Sütő András. Érdemes tehát foglalkoznunk vele, tenni azért, hogy működjön, jól működjön. Ez a kis könyv hatékonyan vezetheti az olvasót emberi kapcsolatainak labirintusában.

További információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése