2017. április 18., kedd

Okosmesék gyerekeknek



Saját környezetemben tapasztalom, hogy a gyerekek már egészen kis korban könnyedén elsajátítják a mai modern technikai eszközök – okostelefonok, tabletek, laptopok – használatát. Villámgyorsan megkeresik kedvenc meséjüket a mai digitális és „okosvilágban”. Czmerk-Prisztács Edit Mindentudó illemtudó című könyve „okosmeséken” keresztül tanítja a gyerekeket a társas érintkezésre és a jó modor elsajátítására – hiszen fontos, hogy a gyerekek ne csak a digitális világban, hanem a való életben és a valódi emberi kapcsolatok hálójában is könnyedén eligazodjanak.

A fiatal szerzőnő pedagógus és protokoll-rendezvényszervező végzettséggel is rendelkezik. „Meggyőződésem, hogy a jóra való nevelést időben kell kezdeni. Ezt a munkát segítik a mindenki által ismert gyerekdalokba ágyazott illemtan-versikék és az egyes témakörökhöz kapcsolódó mesék, amelyek megismertetik a legfiatalabb korosztályt a legalapvetőbb viselkedési normákkal.”

A szerző CD melléklettel is gazdagította kiadványát. A lemezen a versek helyén a versikék alapjául szolgáló gyerekdalok hallhatók hangszeres megszólaltatásban. A dalokat a hangos mesék követik. Íme, rövid részletek a témakörök általában 3-5 versszakos verseiből:

Köszönés, üdvözlés
(Ettem szőlőt dallamára énekelhető)
részlet:

Kicsi vagyok, de egyszer én is majd megnövök.
Gyerekként a felnőttnek előre köszönök.
Csókolom! a néniknek, Jó napot! a bácsiknak
– így kívánok én szép napot másoknak.

Az ide tartozó mese címe, Köszönni érdemes. A történet főszereplője a hároméves Anna, aki családjával új lakásba költözik. Az előző házukban sok kedves szomszédjuk volt, nénik és bácsik. Anna szomorkodik, de csak addig, amíg be nem mutatkoznak új és kedves szomszédaiknak, s a kislány hamar rájön: itt is csupa kedves idős néni és bácsi él – csak meg kellett ismerkedni velük.

Étkezés
(Cickom, cickom)

Tiszta kézzel ülj asztalhoz, szépen.
Villa balban, kés, kanál jobb kézben.
Nézd, a pohár így álldogál:
Tányér fölött jobbra, balra a szalvéta
Meghajtva.

Jó étvágyat kívánunk egymásnak,
Nekilátunk a finom fogásnak.
Étkezni ám nagy tudomány!
Nem tányérra dőlve, tányér-csörömpölve,
Szürcsölve!

Ha kenyeret kaptál az ebédhez,
Kézzel törjed – ebben sose kétkedj.
Végeztél már? Új móka vár?
Köszönd meg az étket, toljad be a széket –
Ezt tedd meg.

Menjünk étterembe!  – szól a mese címe az Olvasóhoz. A történetben két kisgyerek segít főzni a nagyinak a „házi étteremben”, hogy anyát és apát vendégül láthassák. Nagyi mindenben segít az unokáinak a főzéstől a terítésen át a vendégek fogadásáig.

Öltözködés
(Kis karácsony)

Alkalomra, ünnepségre
Öltözz fehér-feketébe.
Habár szép a tarka holmi,
Jobb azt máskor megmutatni.

Cipőd legyen mindig tiszta,
Sosem piszkos, mint az utca.
Nem számít, hogy új vagy régi –
Öröm legyen arra nézni.

Az ide kapcsolódó mese címe A rettenetes ruhásszekrény, amelyben Apolka, Vilmos és különleges ruhásszekrényük kalandjai elevenednek meg.

A természetben
(Láttál-e már valaha)

Ha a természetben jársz,
Gondolj kicsit arra,
Csodás otthon, amit látsz:
Növény, állat lakja.

Ne szemetelj, ricsajozz,
Legyél bölcsebb ennél!
Vendégségben másoknál
Ilyet sose tennél.

Óvjad, védd az állatot,
Erdőt, mezőt, rétet,
Ha vigyázod szépségét,
Visszavár majd téged.

Itt pedig A zöld berek meséjét ismerhetik meg a gyerekek. A Kiserdőben és Gyöngyös-patak mentén különlegesebbnél különlegesebb állatok élnek, akikkel mindig történik valami.

Társaságban
(Még azt mondják, nem illik)

Még azt mondják, nem illik piszkálni az orrom,
Füleimet vakarni, belenyúlni folyton.
Mások előtt nem teszem, mert ez az én dolgom,
Ott teszem, hol nem látják, és gyorsan megoldom.

Sugdolózni, pletykálni társaságban nem szép,
Bizony, én sem örülnék, ha ezt velem tennék.
Nem hegyezem fülemet, hallgatózni vétek,
És hátat sem fordítok, ha hozzám beszélnek.

További témakörök:
  
  • Üdvözlésül
  • Az utcán
  • Játszótéren
  • Mindennapos dolgaink
  • Orvosnál
  • Vendégségben, barátoknál
  • Járművön, megállóban
  • Mosdóhasználat
  • Búcsúzóul

A kiadvány játékosan tanít a legfontosabb illemszabályokra, amelyek nagy részével már egy kis óvodás is jó, ha tisztában van. A játékos tanulásban a szülő segítheti gyermekét, miközben minőségi időt tölthetnek együtt. A CD-n pedig akár közösen is meghallgathatják a versek dallamául szolgáló eredeti gyerekdalokat és a könyvben szereplő „okosmeséket”.

Csuti-Mátyás Zsófia

2017. április 7., péntek

Teletöltött szeretettank



Már jó ideje felfigyeltem a könyvesboltok polcain sorakozó felnőtteknek szóló színezőkönyvekre, amelyekben különféle stílusú és témájú grafikák várnak kiszínezésre, és több helyütt értékes – életvezetéssel, mindennapi boldogulással, boldogsággal kapcsolatos – idézetek olvashatók. Nagy öröm lehet a felnőtt színezők kedvelői számára, hogy már kimondottan katolikus szemléletű kiadvánnyal is találkozhatunk, ugyanis Gary Chapman elkészítette Az 5 szeretetnyelv – Az életre szóló szeretet című felnőtteknek szóló kifestőkönyvét.

Mivel nincs túl nagy kézügyességem, sosem álltam neki színezni, míg rá nem akadtam egy digitális színezőre. Magam sem gondoltam volna, hogy megnyugtat ez a fajta tevékenység, azóta azonban időnként hódolok ennek a magányos, ám annak több feltöltődést kínáló hobbinak.

„Ahogy az autó nem működik üzemanyag nélkül, a kapcsolatok jó működéséhez is elengedhetetlen a szeretettank feltöltése.” Ebben segítenek a neves szakember idézetei, gondolatai és a kiszínezésre váró részletgazdag képek. Alkotás közben szárnyalhat a fantáziánk, s jut elég időnk arra is, hogy megfontoljuk a szerző tanácsait.

„Az anyagi dolgok nem pótolják a szeretetet” – hangsúlyozza Chapman, majd egy színezésre váró kép kíséretében megosztja az olvasóval, melyik az általa meghatározott 5 szeretetnyelv: minőségi idő, testi érintés, elismerő szavak, ajándékozás és szívességek.

„A bátorításhoz empátiára van szükség – arra a képességre, hogy mások szemével lássuk a világot” – osztja meg velünk gondolatát Chapman egy folyót és a fölötte átívelő hidat ábrázoló kép kíséretében. A képen látható folyó lehet az embereket egymástól elválasztó problémák sokasága, míg a híd az empátia szimbóluma. Az empátia az a képesség, amellyel hidat építhetünk magunk és a másik ember között, jobban megérezve és megértve ezáltal egymást.

A homokórát ábrázoló grafika mellé mi más is kerülhetett volna, mint egy rövid bölcsesség a minőségi időről: „A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelemmel fordulunk egymás felé.”


Egy gyönyörű fenyvest ábrázoló tájkép, amely kirándulásra hív, lehet akár a közös tevékenység szimbóluma is: „Akkor érzem leginkább, hogy szeretsz, amikor közösen csinálunk valamit.” S ha már többször átéltük a közösen végzett tevékenység örömét, tovább lapozhatunk a kiadványban. Ezúttal az erdőből egy nagyvárosba határába érünk – sokaság, mozgalmasság, ezernyi felfedezésre váró élmény képe tárul elénk: „A közös élmények olyan memóriabankot alkotnak, amelyből egész hátralevő életünk során meríthetünk. Gyere, barangoljunk a városban!”

Megfigyeltem környezetemben, hogy azok boldogok igazán, akik a mindennapjaikban, az apró és jelentéktelennek tűnő részletekben is megtalálják az örömüket. Ezzel talán a szerző is egyetért, hiszen mint írja, „A kis dolgoknak nagy jelentőségük van.” Gondolatát egy csodaszép kertet ábrázoló képbe helyezte, ahol színezés közben elveszhetünk az apró virágok kicsiségében és a kék égbolt végtelenségében. A kertben egy asztal és két szék – a meghitt beszélgetések szimbóluma? – is helyet kapott.

„Mit tehetnék ma érted?” – kérdezhetjük a másiktól, s a lehetőségek száma bizonyára végtelen, akárcsak egy mély kút vize. Belőle bármennyiszer húzhatunk fel friss vizet, amely aztán felüdít bennünket. Vajon kitaláljuk-e mi magunk, mit igényel a másik, amíg kiszínezzük a kutat ábrázoló képet?

Zárásként két, számomra megkapó gondolatot emelnék ki Gary Chapman színezőkönyvéből. A szeretettel kapcsolatban nem ezek jutottak volna elsőként eszembe, egy válsághelyzetben azonban rendkívül hasznosak lehetnek: „A szeretet döntés, elhatározás, akarat dolga. Ezért is olyan becses számunkra... A szeretet nem törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt.”

Végezetül pedig ne felejtsük el, hogy „A szeretet otthon kezdődik... A biztató és megerősítő szavak a szeretet hathatós közvetítői... A szeretet kedves. Figyeljünk oda a szavainkra.”

Csuti-Mátyás Zsófia

2017. március 30., csütörtök

Mi Isten lakcíme?



Többek között erre a kérdésre is választ ad a Jézus az Eucharisztia lángja című könyv szerzője, Joseph Vadakkel atya, a Legszentebb Oltáriszentség Missziós rend papja. Lelkigyakorlatos központ alapítása, új evangelizációs tevékenység, európai lelkigyakorlatok fűződnek a nevéhez. Szerepel többek között a Fülöp-szigeti Televízióban, de a német, osztrák és svájci katolikus médiában is. Könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnének közelebb jutni Jézus szeretetéhez az Eucharisztián keresztül.

„Ha valaki megkérdezi tőletek, mi Isten lakcíme, mit feleltek? A menny, a templom, a tabernákulum, vagy ezt: »Nem tudom, ezt senki sem tudja pontosan.«? Nem, ezek a válaszok, nem találják el a lényeget, mert Isten lakcíme te vagy, vagy én vagyok, mert Isten benned és bennem lakozik.”

„Megismerni Isten lakcímét annyit jelent, hogy mi munkálkodunk Érte és az Ő országáért, érezhetővé tesszük az emberek számára, hogy Isten bennünk lakik és mi beszélgetőtársai, munkatársai vagyunk.”  

A rövid tartalomból:

Isten szeret engem

  • Jézus atya-élménye
  • Isten mosolya
  • Isten lakcíme


Találkozásod Jézussal

  • Mária Magdolna Jézus-élménye
  • A Péter-élmény
  • A te Jerikó-élményed


Jézus, a te Eucharisztikus lángod

  • Az Eucharisztikus láng ereje
  • A Saul-élmény
  • Jézus, az igazi szőlőtő
  • Légy Jézus testvére


Szentlélek, szükségem van rád

  • Jézus tüze, a Szentlélek


Mária példaszerű élete

  • A Boldogságos Szűzanya hét mondása
  • A Kána-élmény


A mélységes öröm és az igazi boldogság titka

  • Az Úrban érzett örömömben van az erőm
  • Jézusnak add az első helyet


Minden fejezet végén imádság található, amelyek segítségével gyakorlatban is elsajátíthatjuk a József atya által leírtakat.

Imádkozzunk!
(részlet az első fejezet imádságából)

„Mennyei Atyám, imádlak és dicsérlek Téged! Lelkemet és mindenemet, amim van, eléd hozom, és meghajlok előtted. (…) Köszönöm kegyelmedet és szeretetedet... Mosolyod boldoggá tesz, meg szeretném változtatni az életemet, hogy csodálatos ajándékot adjak neked... Mennyei Atyám, most megtanultam, hogy a te és az én lakcímem ugyanaz, és hogy ezáltal megszemélyesítem a te névkártyádat. Állj mellettem, hogy mindig olyan névkártyát adjak át az embereknek, amelyik méltó hozzád, és megszerzi neked a kellő tiszteletet. Emlékeztess rá minden nap újból, hogy foglalkozzam a Te igéddel, mivel a te gondolataid ismerete nélkül nem tudok semmit véghez vinni sem magamnak, sem embertársaimnak. Küldd el Szentlelkedet, hogy a kellő időben eszembe juttassa Igédet, hogy azzal tanúságot tegyek rólad, és hozzád vezessem az embereket. Köszönöm, mennyei Atyám.”

A szerző hangsúlyozza, hogy Isten kegyelméből és gondoskodásából élünk mindannyian, és ezek nélkül nem tudunk továbbhaladni életünkben. „Tudatosan vagy tudattalanul, de földi életünk során mindnyájan megtapasztaljuk Isten kegyelmeit és gondoskodását. Ha azonban imádkozunk érte, akkor Isten kegyelme, gondoskodása és csodái láthatóbbak és érezhetőbbek lesznek életünkben” – hívja fel rá a figyelmünket József atya, és kifejti, csak rajtunk áll, hogy elgondolkozzunk azon, miként változtassuk meg életünket ahhoz, hogy Istennek ragyogó mosolyt okozzunk.

Csuti-Mátyás Zsófia